A nonogramok története
A nonogramok közel negyven éve rejtenek csendben képeket számokból álló rácsokba. Ami az 1980-as évek végén két, egymástól független japán találmányként indult, világméretű fejtörőlázzá nőtte ki magát — előbb az újságok vitték, aztán a Nintendo Game Boyja, ma pedig az ilyen alkalmazások és weboldalak. Íme, honnan jött a fejtörő, hogyan kapta szokatlan nevét, és miért hívják ugyanazt a rácsot a világon tucatnyi különböző néven.
Két feltaláló, egy fejtörő (Japán, 1980-as évek)
A nonogramot lényegében kétszer találták fel szinte ugyanabban a pillanatban, két ember, akik nem tudták, hogy ugyanazt az ötletet kergetik. 1987-ben egy Non Ishida nevű japán grafikai szerkesztő versenyt nyert Tokióban azzal, hogy egy épület oldalán készített képeket: egy felhőkarcoló ablakait kapcsolgatta fel és le úgy, hogy a kivilágított négyzetek képet formáljanak egy rácson. A világos és sötét négyzetekből álló rács lett a fejtörő magja.
Nagyjából ugyanekkor egy hivatásos japán fejtörőtervező, Tetsuya Nishio, egymástól függetlenül pontosan ugyanerre a koncepcióra jutott, és saját változatát egy másik magazinban közölte. Mindkettőjüket feltalálóként tartják számon. 1988-ban Ishida három sorozatot adott ki Japánban ezekből a rácsos képes fejtörőkből Window Art Puzzles néven — közvetlen utalás arra, hogy egy tokiói épület ablakaiból származnak.
Hogyan kapta a fejtörő a „nonogram” nevet
A nonogram szó egyáltalán nem japán — Nagy-Britanniában alkották meg. Ishida megmutatta a fejtörőket James Dalgetynek, a jól ismert brit fejtörőgyűjtőnek, akit teljesen lenyűgöztek, és segített szélesebb közönséghez eljuttatni őket. Dalgety az alkotó nevéből építette fel az elnevezést: Non, a Non Ishida névből, plusz -gram, a diagram szóból.
1990-ben Dalgety elintézte, hogy a The Sunday Telegraph hetente közölje a fejtörőket, és azok berobbantak a brit olvasók körében. Az első, kizárólag nonogramoknak szentelt könyv 1993-ban jelent meg Japánban. A név azonban sosem rögzült teljesen: 1998-ban a The Sunday Telegraph még versenyt is hirdetett az átnevezésükre, és a Griddlers nyert — ezért gyakori ez a kifejezés ma is a brit fejtörőkönyvekben.
Egy rács, tucatnyi név
Ahogy a fejtörő terjedt — Svédországba, az Egyesült Államokba (először a Games magazine révén), Dél-Afrikába és tovább —, szinte minden kiadó más nevet adott neki. Pontosan ugyanazt a fejtörőt megtalálod Hanjie, Griddlers, Pic-a-Pix, Paint by Numbers, japán keresztrejtvények és, a leghíresebben, Picross néven. A szabályok sosem változnak; csak a doboz felirata.
Ha valaha eltűnődtél azon, hogy a Picross és a nonogram tényleg különböző fejtörők-e: nem azok — külön útmutatóban vesszük végig minden nevüket és azok eredetét: Picross vs nonogram: minden név elmagyarázva.
A Picross és a videojátékok kora
A név, amelyet ma a legtöbb játékos ismer, egy konzolról érkezett. 1995-ben a Nintendo Japánban kiadta a Mario's Picrosst Game Boyra — a Picross a picture crossword, vagyis a képes keresztrejtvény rövidítése. Nyugaton eleinte csak közepesen fogyott, de a Nintendo folytatta, és a Picross-sorozat a Game Boyon, DS-en, 3DS-en és Switchen keresztül globális játékosközönséghez juttatta el a fejtörőt.
A játékosok egész nemzedéke számára a nonogram örökre Picross marad — nem újságban, hanem egy kézi konzol képernyőjén találkoztak vele. Messze ez a legfőbb oka annak, hogy a fejtörő ma ennyire széles körben ismert.
A nonogramok ma
A fejtörő, amely felhőkarcoló-fényekkel kezdődött, mára jórészt digitális. Az oldalak és alkalmazások kérésre friss rácsokat generálnak, menet közben ellenőrzik a logikádat, és bármilyen méretben engednek játszani — a gyors 5×5-től a terjedelmes 20×20-ig —, de a lényeg sosem változott: semmi találgatás, csak következtetés az egyes sorok és oszlopok számaiból.
Ez a következtetési mag elég mély ahhoz, hogy informatikusok formálisan is vizsgálják — tetszőleges nonogramok megoldása általános esetben NP-teljes probléma. Egy jól megszerkesztett fejtörő mégis mindig megoldható pusztán logikával, és pontosan ez tartja életben a formátumot csaknem négy évtizeddel a tokiói első kivilágított ablakok után.
Kíváncsi vagy, hogyan lehet egy fejtörő bizonyíthatóan nehéz, és mégis tisztességesen megoldható kézzel? A nehézségről szóló útmutatónk tovább megy: Mitől nehéz egy nonogram?.
Gyakori kérdések
Ki találta fel a nonogramokat?
Két ember, egymástól függetlenül, az 1980-as évek Japánjában: Non Ishida grafikai szerkesztő, aki elsőként készített rácsos képeket egy tokiói épület kivilágított ablakaiból, és Tetsuya Nishio hivatásos fejtörőtervező, aki külön jutott ugyanerre az ötletre. Mindkettőjüket feltalálóként tartják számon.
Miért hívják őket nonogramoknak?
A nevet James Dalgety brit fejtörőgyűjtő alkotta meg, összekapcsolva a Non tagot a feltaláló Non Ishida nevéből a -gram taggal a diagram szóból. Azután terjedt el, hogy a The Sunday Telegraph 1990-ben hetente kezdte közölni a fejtörőket.
A nonogram és a Picross ugyanaz?
Igen. A Picross — a picture crossword rövidítése — egyszerűen a Nintendo neve a fejtörőre, amelyet a hosszú életű videojáték-sorozata tett népszerűvé. A szabályok azonosak bármely nonograméval, griddleréval vagy hanjiéval.